ÜZENET HAZA

Aradszki András országgyűlési képviselő üzenete Március 15. alkalmából.

Tisztelt Választókerületi Polgárok! Kedves Olvasók!

Még a kórházból írok Önöknek, de úgy érzem – annak ellenére, hogy hamarosan otthon lehetek – fontos, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából immár megszólaljak.

Március tizenötödike mindig a friss szélben lengő zászlók, a büszkén hordott kokárdák, a Múzeumkert, az új életet hirdető tavaszi napsütésben sétáló családok napja szokott lenni. Petőfi lángoló szabadságvágya ilyenkor összekapcsolódik a természet ébredésével, az élet megújulásával. Sajnos idén (és tavaly) ez nem adatott meg.

173 esztendővel ezelőtt a nyugatról, főként Bécsből érkező hírek hatására a pesti értelmiségi fiatalok is föllelkesültek, és a szabadság levegőjét megérezve forradalmat hirdettek. Vérontás nélkül megszerezték a sajtót, röpiratokat nyomtattak, és Budára, a Várba vonulva – szintén vérontás nélkül – kiszabadították az egyetlen foglyot, akit „politikai státusfogollyá” minősítettek, az első szocialista agitátort, Táncsics Mihályt.

A realitás talaján álló, történelmet valóban formáló ún. „forradalmi” lépésekre azonban április 11-éig várni kellett, hiszen a szabadság felé tett első lépések Országgyűlés által hozott törvényeit ekkor fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd.

„Happy end”-del végződő történet is lehetett volna ez, ha a bécsi Udvar nem szedi össze magát, és a császárt felülbírálva nem próbálja meg leverni a rebellis magyarokat. Nem volt más választás: a Jellasič horvát bán vezetésével ránk törő császári sereggel szemben fel kellett venni a harcot, és ezzel Pákozdnál a forradalom szabadságharccá változott.

Bár ezt a csatát fölényesen megnyertük, a december 2-i „császárváltás” (V. Ferdinánd helyett Ferenc József) hosszabb harcokat vetített előre, amelyek 1849 augusztusáig mintegy 24 ezer magyar honvéd és tiszt életébe kerültek.

De milyen tanulságokat rejteget számunkra ez a nap ma?

Elsősorban azt, hogy lázadni, forradalmat csinálni csak elnyomással szemben lehet. A Habsburg Birodalomban Magyarországnak, az egykori európai nagyhatalomnak már nem volt szava. Széchenyi és Kossuth vezetésével két irányzat dolgozott azon, hogy ne így legyen: az egyik a lassabb, de biztosabb, a másik a gyors, lázadó utat választotta.

Azonban mindketten egy célért küzdöttek:

egy független, szabad Magyarországért, ahol mi mondhatjuk meg, hogy hogyan kívánunk élni. Ma ez megadatik. Ma még ez megadatik. Magyarországon ma nincs értelme semmilyen forradalomnak.

Másodsorban azt, hogy merő lelkesedésből nem lehet forradalmat csinálni: kell hozzá egy közjogi, társadalmi háttér, ami biztosítja a kivívott sikerek erejét és tartósságát. 1848-ban ez maga az Országgyűlés volt, amely az áprilisi törvényekkel, majd pedig később is kiállt a márciusi vívmányok mellett.

A mai (egyébként felelőtlen), magukat forradalminak hazudó hangok mögött nincs társadalmi háttér – velük szemben viszont egy háromszor is kétharmados többséggel megválasztott Országgyűlés, amely eddig is a széles tömegek érdekeit képviselve éppen a magyar függetlenség érdekében áll ki a baloldali globalista elvárásokkal szemben.

Harmadsorban pedig azt, hogy mérlegre kell tennünk: mit nyerhetünk és mit veszítünk egy forradalomnak titulált – esetleg erőszakos – hatalomátvétellel? 1848. március 15-én vér nélkül győztünk, de összességében veszítettünk 1849. augusztus 13-ra huszonnégyezer katonaéletet (nem számítva a civileket), elvesztettük a reformkor addigi vívmányait (köztük a magyar nyelv használatának jogát), véres megtorlások és kivégzések következtek (bár nem olyan mértékben, mint Kádár alatt 1956 után), 1867-ig a Habsburg Birodalom egy tartománya lettünk.

Vagyis elvesztettünk minden önállóságot és 20 évet. – És mit veszíthetünk ma? Gondoljunk vissza a 2010 előtti időkre, vagy nézzünk körül Nyugat-Európában, és megtudjuk…

Felelőtlenség, és hazaárulással ér fel ma az olyan politikai viselkedés, amely külföldi hatalmak előtt és itthon is nemlétező diktatúrával riogat, miközben egy halálos világjárvánnyal kell megküzdenünk. Március tizenötödike és a szabadságharc magyarjainak szelleme ma nem parizeres lázadásra, nem a védőoltások megtagadására, nem megalapozatlan vádaskodásokra bujtogat, hanem hosszú távú gondolkodásra, felelős döntésekre és a nemzet iránti hűségre kötelez bennünket.

Isten segítsen ebben minket!

dr. Aradszki András

országgyűlési képviselő

Főoldalról ajánljuk

A családok már mernek eggyel több gyermeket vállalni

Korábbi felmérések szerint a házaspárok eggyel több gyermeket szerettek volna, mint amennyit végül vállaltak. Ahogy a családtámogatási rendszer javított az életminőségen, a családok ma már mernek eggyel több gyermeket vállalni – a mintegy kétmillió magyar kiskorú egyharmada, 700 ezer gyermek nagycsaládban él – mondja a Mandinernek adott nagyinterjújában a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin.

Asztalos Éva: „Nem stílusom más embert porba tiporni”

Dr. Asztalos Éva önkormányzati képviselő sokáig a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció érdi elnökeként politizált. Sokakat meglepett, amikor tavaly kilépett a pártból. Ennek okairól is kérdeztük őt, de először arra voltunk kíváncsiak, miért nem vesz részt a baloldal előválasztási kampányában, miért függetlenként indul a jövő évi országgyűlési választáson?

3500 egyszülős és nagycsaládos nyaralását biztosítja a Mészáros Csoport

Kétszázmillió forint értékű jótékonysági felajánlásnak köszönhetően idén nyáron is mintegy 3500, nehéz helyzetben élő egyszülős és nagycsaládos nyaralhat július elsejétől augusztus végéig a Mészáros Csoport jóvoltából. A családok félpanziós ellátás mellett a Hunguest Hotels gyulai szállodájában és a Balatontourist kempingjeiben üdülhetnek.

Már ottalvósak is lehetnek az Erzsébet-táborok

Tavaly a koronavírus-járvány miatt csak a napközis táborokban vehettek részt a gyerekek, idén viszont az oltás tömegessé válásának köszönhetően az ottalvós táborok is biztonságosan megszervezhetők. Június 20-tól augusztus végéig Zánkán, augusztusban pedig Fonyódligeten is várják a gyerekeket.

Aradszki András jól lobbizott: Érd is kap a sporttámogatásból

Aradszki András országgyűlési képviselő hatékony közbenjárásnak köszönhetően az Érdi Városi Sportegyesület is részesülhet abból a több mint 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatásból, amit a kormány biztosít 45 kiemelt vidéki sportegyesületnek a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására.