Többen költöznek haza, mint amennyien elmennek

A rendszeresen hangoztatott baloldali mantrával ellentétben Magyarország nem kivándorló-ország. A számok is azt támasztják alá, hogy kicsi az elvándorlás.

Minden hazai és nemzetközi statisztika azt mutatja, Magyarországon kimondottan alacsony az elvándoroltak aránya. Míg az itthon született, de nem itt élők aránya nálunk a hét százalékot sem éri el, addig például a baloldal által követendő országként beállított Románia minden ötödik polgára (20%) más országban él.

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben, vagyis a járványt megelőző évben a jelenlegi magyarországi népesség 6,5 százaléka, 632 ezer magyar élt a világ valamely más országában. Közülük 464 ezren európai uniós országokban. Ez a létszám magában foglalja az összes korcsoportot, vagyis a gyermekeket is, valamint azokat is, akik még a rendszerváltás előtt hagyták el az országot.

A világszervezet számai azt mutatják, hogy Magyarországon jóval kisebb az elvándorlás, mint számos más tagállamban, beleértve a környező országokat. A legtöbben Portugáliából és Máltáról vándoroltak el, a lakosság több mint 25 százalékával egyező mértékű a más országban boldogulók aránya. Jelentős az elvándorlás Lengyelországból, Horvátországból, Litvániából, Bulgáriából, Szerbiából és Romániából.

Ezekben az országokban a lakosság 18–24 százalékával egyező arányban éltek másik országban. A visegrádi államok közül a lengyelek 11,7 százaléknyian, míg a csehek 8,5 százaléknyian költöztek külföldre. Ezek az arányok pedig jóval nagyobbak, mint a magyar mutatók.

Évekkel ezelőtt megállt az elvándorlás növekedése, sőt 2017 óta többen vannak azok, akik hazatérnek, mint akik elmennek az országból. Immár öt éve többen térnek haza, mint amennyien külföldre költöznek.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).