Minden hazai és nemzetközi statisztika azt mutatja, Magyarországon kimondottan alacsony az elvándoroltak aránya. Míg az itthon született, de nem itt élők aránya nálunk a hét százalékot sem éri el, addig például a baloldal által követendő országként beállított Románia minden ötödik polgára (20%) más országban él.
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben, vagyis a járványt megelőző évben a jelenlegi magyarországi népesség 6,5 százaléka, 632 ezer magyar élt a világ valamely más országában. Közülük 464 ezren európai uniós országokban. Ez a létszám magában foglalja az összes korcsoportot, vagyis a gyermekeket is, valamint azokat is, akik még a rendszerváltás előtt hagyták el az országot.
A világszervezet számai azt mutatják, hogy Magyarországon jóval kisebb az elvándorlás, mint számos más tagállamban, beleértve a környező országokat. A legtöbben Portugáliából és Máltáról vándoroltak el, a lakosság több mint 25 százalékával egyező mértékű a más országban boldogulók aránya. Jelentős az elvándorlás Lengyelországból, Horvátországból, Litvániából, Bulgáriából, Szerbiából és Romániából.
Ezekben az országokban a lakosság 18–24 százalékával egyező arányban éltek másik országban. A visegrádi államok közül a lengyelek 11,7 százaléknyian, míg a csehek 8,5 százaléknyian költöztek külföldre. Ezek az arányok pedig jóval nagyobbak, mint a magyar mutatók.
Évekkel ezelőtt megállt az elvándorlás növekedése, sőt 2017 óta többen vannak azok, akik hazatérnek, mint akik elmennek az országból. Immár öt éve többen térnek haza, mint amennyien külföldre költöznek.
