Tíz százaléknál is nagyobb lehet a reálbér növekedés idén

Nyolc százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak az idei évre megkötött bérmegállapodások a magánszférában is – erről számoltak be a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetségek. Várhatóan az alsó kereseti sávokban lehet a legnagyobb a növekedés. A reálbér növekedés tavaly 4% volt, idén ez meghaladhatja a 10%-ot is.

Nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Ezt ugyan támadták a baloldali önkormányzati vezetők, de az adócsökkentés tette lehetővé a jelentős mértékű reálbéremelést.

A minimálbér idén januártól húsz százalékkal, 200.000 forintra emelkedik. Ami reálértéken is jelentős felzárkózás. Azonban a kötelező legkisebb béreken felül a magasabb keresetűek fizetése is emelkedik.

A minimálbér emelésével a vállalatok a többet – pl. átlagbér környékén – kereső munkavállalóik bérét is emelték. Többen vannak, ahol 8 százalék körüli volt a megajánlott béremelés, de vannak helyek, ahol 20 százalék közeli növelést is kilátásba helyeztek.

Emiatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után az idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja. Ez úgy jön ki, hogy a béremelések mértéke még az inflációt levonva is igen jelentős.

Az alapbér mellett a béren kívüli juttatások szerepe is fontos, mert e kettő együtt adja a keresettömeg növekedését. A munkavállalóknak is az a lényeges, hogy a ténylegesen megszerzett, hazavihető jövedelmük emelkedjen. Kevésbé figyelik, hogy ez az alapbérből vagy egyéb juttatásból származik.

Az állami és önkormányzati szférában is többen kapnak 20%-os béremelést idén. Növekednek a bölcsődei és a szociális ágazatban dolgozók bérei. Növekednek a kulturális ágazat bérei. Jelentős béremelést kapnak az egyetemek dolgozói.

Látható tehát, hogy a sikeres válságkezelés lehetővé teszi azt, hogy mindenki, aki dolgozik, részesüljön ennek eredményeiből.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).