Nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Ezt ugyan támadták a baloldali önkormányzati vezetők, de az adócsökkentés tette lehetővé a jelentős mértékű reálbéremelést.
A minimálbér idén januártól húsz százalékkal, 200.000 forintra emelkedik. Ami reálértéken is jelentős felzárkózás. Azonban a kötelező legkisebb béreken felül a magasabb keresetűek fizetése is emelkedik.
A minimálbér emelésével a vállalatok a többet – pl. átlagbér környékén – kereső munkavállalóik bérét is emelték. Többen vannak, ahol 8 százalék körüli volt a megajánlott béremelés, de vannak helyek, ahol 20 százalék közeli növelést is kilátásba helyeztek.
Emiatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után az idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja. Ez úgy jön ki, hogy a béremelések mértéke még az inflációt levonva is igen jelentős.
Az alapbér mellett a béren kívüli juttatások szerepe is fontos, mert e kettő együtt adja a keresettömeg növekedését. A munkavállalóknak is az a lényeges, hogy a ténylegesen megszerzett, hazavihető jövedelmük emelkedjen. Kevésbé figyelik, hogy ez az alapbérből vagy egyéb juttatásból származik.
Az állami és önkormányzati szférában is többen kapnak 20%-os béremelést idén. Növekednek a bölcsődei és a szociális ágazatban dolgozók bérei. Növekednek a kulturális ágazat bérei. Jelentős béremelést kapnak az egyetemek dolgozói.
Látható tehát, hogy a sikeres válságkezelés lehetővé teszi azt, hogy mindenki, aki dolgozik, részesüljön ennek eredményeiből.