Tíz évig épült a város, a baloldal viszont leállította ezt, csak ugródeszkának használja Érdet

Több, mint 65 milliárd forint értékű érdi fejlesztést jelent az érdi Modern Városok Program. Utak, csomópontok, iskolák, szociális intézmények, turisztikai beruházások. Mostanában az érdi városvezetés igyekszik agyonhallgatni, elszabotálni a beruházásokat, mindezt önös politikai érdekből. Akár a forrásvesztést is kockáztatva.

2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök Érden járt és támogatásáról biztosította az eltervezett érdi fejlesztéseket. Állta is a szavát: amilyen ütemben az érdi városvezetés kidolgozta, előkészítette a beruházásokat, olyan ütemben a kormány folyósította is a megvalósításhoz szükséges anyagi forrást.

Aradszki András országgyűlési képviselő fáradhatatlanul bombázta a különböző minisztériumokat, egyengette az érdi fejlesztések útját. Tárgyalt, egyeztetett és legtöbbször el is érte azt, ami jó az érdieknek.

Így lettek felújítva Érd főútjai: a Szovátai út, a Sóskúti út, a Csaba utca, az Ürmös utca, a Szövő utca. Így épültek csomópontok: a Diósdi út – Csaba utca, Velencei út – Esküdt utca. Így épültek vízelvezetési rendszerek a Riminyáki úton, a Lőcsei és Szovátai úton és Érdligeten. Így gyarapodott a város vagyona: sikerült megvásárolni turisztikai fejlesztés céljára a volt Téglagyár területét, kormányhivatali és tankerületi központokkal gyarapodott a város közössége.

Egy mocsár helyén egy gyönyörű tó és köré egy több tízhektáros Városliget épült a megye egyik legszebb játszóterével. Több új óvoda épült és minden régi óvodát felújítottak Érden. Új idősotthont adtak át és minden szociális intézményt felújítottak. Új orvosi rendelők épültek és a Szakrendelő is teljesen fel lett újítva, kibővítve.

Az állam megvásárolt egy negyven hektáros területet gazdasági fejlesztés céljaira, és több milliárdos közművesítési munkát is végrehajtott. Azért, hogy erősödjön a helyi gazdaság, több pénze legyen az önkormányzatnak.

A folytatás is hasonló lehetett volna. De a baloldal már 2019 nyarán nyilvánosan közölte: ők nem azért akarnak a város élére kerülni, hogy a városért dolgozzanak, hanem azért, hogy a várost és a hivatali infrastruktúrát eszközként használják a 2022-es választásra. Ez így is történt: behúzták a féket, lassítani kezdték a beruházásokat, amit lehetett el sem kezdtek. Amit meg nem lehetett már leállítani, arról mélyen hallgatnak.

Egészen kicsinyes politikai számítás az, hogy még azt sem adják át a választás előtt, ami elkészült. Csak azért, nehogy az érdieknek eszébe jusson, hogy a Fidesz-KDNP kormány és személyesen Aradszki András mennyit tett azért, hogy az érdieknek jobb legyen.

A 2019 előtti tíz évben Érd fejlődött. A közéleti szereplők nem egymással harcoltak, hanem a városért, a térségért dolgoztak. Még Csőzik László is alpolgármester lehetett egy ideig, mert a kiegyezés fontosabb volt, mint a feszültség folyamatos fenntartása. Mindez akkor változott meg, amikor megjelent a színen Bősz Anett és vele a gyűlölet, a hamis vádaskodás. Ő a permanens politikai iszapbírkózás kultúráját hozta be az érdi közéletbe. Azóta a várost vezetők nem a város, a térség dolgaival, hanem külső és belső, ellenségnek kinevezett ellenfelekkel foglalkoznak az adófizetők pénzén. Másra mutogatnak és a semmittevés okát mindig másban látják.

Ne legyenek illúzióink: ha kormányra kerülnének, ott is ezt folytatnák. Már most kikotyogták, hogy semmit nem tudnak teljesíteni a választási ígéreteikből, mert szerintük „üres a kassza”. Érdekes, amikor Fidesz-KDNP kormánya van az országnak, valahogy mindenre van pénz. Amikor a baloldal jut kormányra, megszorítások és egy helyben toporgás van.

Tartsuk szem előtt ezeket az áprilisi választás során.

Kép: a leállított Riminyáki úti csomópont beruházás

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).