A magyar kormány 2015 óta a leghatározottabban ellenállt a kvótarendszer bevezetésének. Magyarország fenntartja a korábban bevezetett határőrizeti rendszerét, és fenntartja azt az álláspontját is, hogy a rendszer csak akkor hatékony, ha a menekültkérelmeket az Európai Unió határain kívül kell benyújtani.

A problémát helyben kell kezelni, nem szabad Európába hozni.

Érd környezetében több autópálya halad át, így egyre többször hallunk arról, hogy illegális migránsokat szállító embercsempészeket kapcsolnak le a rendőrök. Az első, a nyomába lépő rettenetes terrorista merényletek miatt sajnos egész Európa számára emlékezetes migrációs hullám 2015-ben volt.

Kevesen tudják, de Csőzik László, Érd jelenlegi polgármestere ekkor még ilyen embercsempészek ügyvédjeként kereste a kenyerét. 

A hivatalos számok azt mutatják, hogy csak az elmúlt három hónapban már több mint 800 határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, és 22 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást.  A probléma tehát itt él velünk.

Sajnos a júniusi európai parlamenti választások előtt a Brüsszelt most még uraló baloldali erők érvényre tudták vinni akaratukat, és a migrációs csomag minden egyes pontját megszavazták. 

Kiszámíthatatlan tehát, hogy a Brüsszelben így elfogadott menekültügyi paktum hatására hogyan aktivizálódnak még jobban az embercsempész bűnözők. 

Az új brüsszeli szabályozás kétfajta kötelező kvótát akar bevezetni. Egyrészt előírnák, hogy a Magyarországra illegálisan és sokszor erőszakosan érkező migránsok kérelmeit itt, a határon belül bírálják el a hatóságok. Ez migránsgettók létrehozását jelentheti, egyben hatalmas biztonsági kockázatot is.

Másrészt a kötelezővé tenné a migránskvóta bevezetését, és amennyiben ezt nem teljesítjük, akkor húszezer eurót kell fizetnünk minden be nem fogadott migráns után. Ez vélhetően minden józan gondolkodású magyar számára elfogadhatatlan. (Kivéve persze azoknak, akik ebben látják jövedelmező üzletüket, mint például az embercsempészeket védő ügyvédek.)

A paktum eredményeként az a migráns, aki egyszer betette a lábát az Európai Unióba, onnan már szinte lehetetlen hazaküldeni. Ezt igazolják a számok is, ugyanis a kiutasítási határozatok egynegyedét sikerült csak ténylegesen végrehajtani. A kiutasítottak közel háromnegyede továbbra is az unió területén maradt

A június 9-i európai parlamenti választáson lehetőségünk lesz arra, hogy olyan európai parlamenti képviselőket válasszunk, akik idegen érdekek helyett a nemzeti érdeket, az illegális migráció helyett a magyar embereket, a háború helyett pedig a béke ügyét képviselik.