A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér eladása például súlyos nemzetstratégiai hiba, mi több, bűn volt. Ez az ország kapuja, stratégiai létesítmény. De ezen kívül is még 189, döntően stratégiai fontosságú létesítményt adtak el Gyurcsányék, köztük a közműszolgáltatókat, amellyel az egekbe emelték a rezsi árát, miközben garantált nyereséget biztosítottak a multiknak.
A privatizációból 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. A baloldali kormányzás alatt egyetlenegy olyan évet sem találhatunk, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Miközben külföldi kézre adták többek között a Postabankot, a Konzumbankot, elindították az FHB Bank értékesítését is. Értékesítették a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától, a Budapest Airporttól, és magánosították a Malévot is.
Az Orbán-kormány azonban mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban újra magyar tulajdonba kerüljenek a cégek. Visszavette az energiaszektorban és a bankszektorban is a vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Mintegy hatezer milliárd forinttal nőtt 2010 óta az állami vagyon nyilvántartási értéke, amely most már megközelíti a 18 ezer milliárd forintot. Így jöhetett létre a nemzeti közműszolgáltatás, míg az állam tulajdonos lett nemzetgazdaságilag fontos vállalatokban (a többi között a Molban) és ötven százalékban magyar kézbe került a bankrendszer.
Az április 3-ai választás egyik legfontosabb tétje ez: újra a multik hazai baloldali kiszolgálóinak kezébe adjuk-e Magyarország tulajdonát, vagy azokra bízzuk, akik biztos kézzel őrzik és gyarapítják azt?