Milyen országban élnénk ma, ha a baloldalon múlna?

A baloldal a háborúval kapcsolatos felelőtlen mondataival a magyar emberek biztonságát veszélyezteti, miközben gazdasági javaslataik a mindennapi megélhetés biztonságát szüntetnék meg.

A Gyurcsány-féle baloldal az elmúlt napokban számtalan alkalommal kritizálta a magyar embereket védő gazdasági intézkedéseket. Ezért számba vettük, hol tartana ma az ország, ha a baloldal gazdasági javaslatai valósultak volna meg. Az üzemanyag ára biztosan 600 forint felett lenne, hiszen Gyurcsány Ferencék (a DK elnöke) nem támogatták a benzinárstopot, ahogy egyik inflációt csökkentő intézkedést sem.

Bősz Anett, Gyurcsány érdi jelöltje sem támogatta ezeket az intézkedéseket.

Ha rajtuk múlt volna, akkor az idősek nem kapták volna vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat, hiszen annak visszavezetését Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék által támogatott miniszterelnök-jelölt otromba ötletnek nevezte. Ezzel Bősz Anett is egyetértett. Ahogy a magyar családok sem kaptak volna családi adóvisszatérítést, hiszen azt Gyurcsány Ferenc nevezte felháborítónak. Emellett a rezsiért is minden magyar ember lényegesen többet fizetne, hiszen a Gyurcsány-Márki-Zay tandem azt is eltörölte volna, a magyar vállalkozások pedig nem adócsökkentést, hanem adóemelést kaptak volna, hiszen a társasági adót a baloldal meg akarja emelni.

Ha rajtuk múlt volna, ma nem lenne határkerítés, amely megvédi az országot az illegális migránsoktól. Bősz Anett a kerítést több nyilatkozatában is embertelennek, gyűlöletkeltőnek és feleslegesnek nevezte.

Április 3-án válasszuk a békét és biztonságot, azaz szavazzunk dr. Aradszki Andrásra és a Fidesz-KDNP-re!

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).