MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre. A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet. Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Idén, 2022-ben egybe esik Pünkösd napja és a trianoni-párizsi gyalázatra emlékező Nemzeti Összetartozás Napja. Furcsa kettősség ez. A gyász és az áldás. A földi ország megtöretése a gonosztól és a Szentlélek betöltetése Krisztus urunk által. Ami összeköti ezt a két, oly távoli érzést: az a HIT. A Jóistenbe és a Nemzetbe vetett hit.

1920. június 4-én reggel Tamási Áron magyar joghallgató, még magyar állampolgárként ébredt, de az este már román állampolgárként érte őt. S rajta kívül még magyarok millióit. Elképzelhetetlen fájdalom, amikor a szent anyaföldet elrabolják az ember alól. Elképzelhetetlen fájdalom, amikor családok szakadnak ketté és kerülnek egymástól elérhetetlen távolságra egyik pillanatról a másikra. 1920 tragikus júniusa új fogalmakat szült a magyar nyelvben: elszakított országrész, határon túli magyarok.

Rideg, mégis kifejező és erős szavak, melyek egyszerre hordozzák magukban a veszteséget, de ennél is erősebben a hitet és az összetartozást. Azt a sokáig kimondhatatlan igazságot, hogy nemcsak e csonkává tett ország, de bizony a 15 millió magyar is jelenti a magyarságot, a nemzetet.

Bátor vállalása volt néhai Antall József miniszterelnöknek, amikor kimondta, ő bizony ennek a 15 millió magyarnak a miniszterelnöke akar lenni! Emlékezzünk, milyen ádáz támadásokat kapott emiatt az MSZP-s és az SZDSZ-s politikusoktól a ’90-es években!

Olyanoktól, akik azóta is rendre megtagadják a határon túli magyarokat. Olyanoktól is, akik ma már lábujjhegyre állva keresik a rivaldafényt ezen a napon. És persze azoktól is, akik ezt a kettőt bravúrosan képesek ötvözni, ha az érdekeik úgy kívánják…

Belőlük éppen az hiányzik, ami ezt a nemzetet erőssé teszi: a HIT.

Az a HIT, amely végső soron ünneppé teszi ezt az eredendően tragikus és drámai napot. Mert igenis ünnepelhetjük méltósággal és emelt fővel azt, hogy az internacionalista nemzetárulók, az erdélyi magyarokat román vendégmunkásnak nevező baloldaliak több évtizedes elnyomása sem tudta megtörni a magyar nemzetet. Ünnepelhetjük, hogy Magyarországon jelentős többségben vannak azok, akik szerint a magyarságot nem az önkényesen meghúzott határok jelentik és akik szerint egy vérből valók vagyunk.

Ünnepelhetjük, hogy minden külső és belső törekvés ellenére Magyarország polgárainak szabad akaratából, nemzetünknek továbbra is olyan kormánya van, amely megalkuvás nélkül volt képes szakítani a baloldali múlt gyalázatos örökségével.

Amely kormány szívügyének tekinti az összmagyarság sorsát, biztonságát. Amely kormány szívügyének tekinti  a nemzeti szuverenitás kérdését, és kiáll megvédeni azt,  bárki, bármikor akarja is csorbítani.

Novák Katalin személyében pedig  olyan köztársasági elnökünk van, aki bátran vallja:

„Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”

Sokan vagyunk, és egyre többen itt és az elszakított országrészekben, akik már ki merjük hangosan mondani: magyar vagyok. Mi büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk.

Sokan és nagy erőkkel dolgoztak ez ellen itthon és külföldről egyaránt, mégis: ma már az anyaországi magyart és a külhoni magyart az állampolgárság is összeköti. És ez nemcsak papírt, okiratot, útlevelet, hanem és mindenekelőtt közös felelősséget, közös gondolkodást, közös magyar szívet jelent.

Ez volt az álma Tamási Áronnak és annak a több millió magyarnak, akik alól 1920. június 4-én Európa egy tollvonással húzta ki az anyaföldet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Nemzeti Összetartozás Napja az összefogás szükségességét és erejét üzeni ma minden magyarnak. „Ha piros Pünkösd napján drága magyar földünk vérrel ázott földjén szerte-hordjuk tekintetünket, bizakodó reménnyel nézhetünk a jövőbe. A magyarok hatalmas Istene megáldotta két kezünk munkáját.” – írta egy magyar lap reménnyel teli vezércikkében 1920 Pünkösd napján.

Azóta már sok víz folyt le a Tiszán. Ma már biztos: a magyarok Istene megáldotta két kezünk munkáját. Ezért tudjuk emelt fővel ünnepelni az összetartozásunkat.

Ézsaiás könyve 7:9 „… ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!”

Higgyetek hát!

Az Isten áldja meg Magyarországot!

Az Isten áldja meg Önöket!

erdihirek.hu

Mégis lesz nagyberuházás Sóskúton!

Az elmúlt hetekben Sóskúttal kiemelt hírként foglalkoztak az országos híroldalak a tervezett akkumulátor üzem kapcsán. A szomszédos települések, Érd és Tárnok baloldali vezetése a szélsőjobbal összefogva akciózott, szervezett tüntetést. Ma Szijjártó Péter külügyminiszter fontos bejelentést tett, ami alapvetően befolyásolhatja a település jövőjét.

Mennetek kell!

„Sok minden korlátozható ma Érden: az átlátható működés, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a tisztességes és elfogulatlan tájékoztatás. A templom harangja speciel még nem.”

Aki ott volt és aki nem

A 2019 őszétől megváltozott önkormányzatban a helyi Fidesz-KDNP frakció is tette a dolgát. Politikai szempontból az egyik legfontosabb feladatunk és felelősségünk az volt, hogy egyben maradjon a táborunk és megmutassuk: mi vagyunk többen a városban.