Már közel 500 ezer forint bruttó az átlagbér

A múlt év decemberében közel 10 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest.

Az átlagos bruttó kereset így már 492.800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504.700 forint, a nettó 327.700 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset 337.200 forintot ért el, 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A decemberi 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,1 százalékkal nőttek.

A bérstatisztika másik fontos mutatószáma az úgynevezett mediánbér, amely azt a fizetést mutatja, amelynél ugyanannyi dolgozó keres többet, mint ahányan kevesebbet. A bruttó mediánbér tavaly decemberben hajszál híján 380 ezer forint volt.

A bérek 108 hónapja töretlenül emelkednek Magyarországon – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg munkaadó és munkavállaló barát az adópolitika. Az adók és a hozzájárulások az elmúlt években folyamatosan csökkentek. Így pénz maradt a vállalatoknál, amelyből magasabb munkabért tudtak fizetni, illetve fejleszthettek, újabb munkahelyeket teremtve.

Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak kommentálták az elemzők a tavaly decemberi kereseti adatokat. Szerintük a 2022 elejétől érvényes, 20%-os minimálbér emelés mellett nagyjából 15 százalékos átlagbér emelés lehet valószínű. Hisz a minimálbérek emelése általában magával hozza mindenki fizetésének emelését.

A munkavállalók, bérből és fizetésből élők jövedelme tehát többet ér majd, mint a tavalyi évben. Szakértők szerint fontos, hogy a béremelések folytatódjanak, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban kevésbé volt jellemző.

Van tehát, amit megvédeni az áprilisi választásokon.

Főoldalról ajánljuk

T. Mészáros András: A politikai hazugságok árát az érdiek fizetik meg

A város baloldali politikai többsége megszavazta Érd idei költségvetését. Ahogy Csőzik László fogalmazott, „gúzsba kötve táncol a város” 2023-ban. A közgyűlés Fidesz-frakciója nemmel szavazott a költségvetési rendeletre. Ennek okairól kérdeztük T. Mészáros András frakcióvezetőt, a város korábbi polgármesterét.

A BEZÁRÁSOKRA SZAVAZNÁNAK CSŐZIKÉK – AZ ÉRDI FIDESZ 2,4 MILLIÁRD FORINTOS REZSIMENTŐ CSOMAGOT TETT AZ ASZTALRA

Sport-és kulturális intézmények bezárására tesz javaslatot a holnapi közgyűlésen Csőzik László és baloldali csapata. A testületben kisebbségben lévő érdi Fidesz ezzel szemben olyan, közel egy milliárd forintos takarékossági csomagot javasol, amelynek elfogadása esetén elkerülhetőek lennének a bezárások. Közben a kormány 42 millió forintot szavazott meg Érdnek az Érd Aréna nyitva tartására.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).