Kásler Miklós elmondta, hogy Magyarországon a várólisták hossza a szocialista kormányzás utolsó évére – 2010 környékére – „rendkívüli módon megemelkedett”. Mintegy 70 ezer ember szerepelt a várólistákon. Ezt a pandémia előtti utolsó évig – 2019-re – 28-26 ezerre lehetett leszorítani nagyon jelentős kormánytámogatással. Ekkor a magyar várólisták az európai országok első harmadában helyezkedtek el és körülbelül a svédországival megegyező számokat mutattak.
A koronavírus-járvány itthon is – más országokhoz hasonlóan – a várólisták növekedését okozta. Ugyanis a halasztható műtéteket mindenhol, bizonyos országokban pedig az életet veszélyeztető betegségek kezelését is hosszabb vagy rövidebb ideig halasztani kellett.
Az elmúlt két évben a covidos betegek ellátása volt az egészségügy fókuszában, emiatt sajnos nagyon sok egyéb problémával küzdő beteg kényszerült várakozásra. Ugyanakkor ebben az időszakban is ellátták a daganatos, valamint a súlyos állapotban lévő, akut kezelésre szoruló betegeket.
A most meghozott kormányzati intézkedés egyrészt a kiemelt várólista-csökkentési program végrehajtásának 2022 végéig történő meghosszabbításáról, másrészt a program keretében elvégzett ellátások elszámolásának új, a korábbinál kedvezőbb feltételeiről rendelkezik annak érdekében, hogy minél több szolgáltató vehessen részt a várólistán szereplők ellátásában.
A kiemelt várólista-programban nemcsak a várólista-köteles ellátási formákat finanszírozzák, hanem az úgynevezett kapacitáshiányos várólistán lévő beavatkozások is kitüntetett figyelmet kapnak. Ennek keretein belül számos egyéb diagnosztikai, járó-, és fekvőbeteg ellátás (például nőgyógyászati, sebészeti, urológiai beavatkozások) kap plusz 30 százalékkal finanszírozott támogatást, amelynek célja a várakozók számának és a várakozás idejének gyors csökkentése.
Reméljük, hogy már a közeljövőben lényegesen kevesebb beteg várakozik majd műtétekre, és valószínűleg a várakozási idő is rövidülni fog.
