Magyarország nem sodródhat bele a háborúba, ez a döntő többség elvárása

A megkérdezettek 91 százaléka úgy látja, hogy mérsékelni kell a feszültségeket az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban – állapítható meg a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából.

A megkérdezettek 71 százalék gondolja úgy, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, amely garantálná a magyar gáz- és energiaellátást.

A kutatást azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság kit tart felelősnek a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért és mit gondol az ország Moszkvához fűződő viszonyáról, a Magyarország által követendő irányról a válsághelyzettel összefüggésben.

A megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) szerint Magyarország elmúlt években kialakított viszonya Oroszországgal a jelen helyzetben előnyös az ország békéjének és biztonságának megőrzése, háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A Századvég szerint a baloldali pártok, illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazzák.

A mostani kutatás szerint viszont 10-ből 9 magyar (90 százalék) úgy gondolja, az ország nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolása a legfontosabb.

A magyar lakosság az orosz-ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti – áll a friss kutatás összegzésében.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).