Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).

A katolikus Egyházban március elején, hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt.

Ebben a negyvennapos időszakban a hívők magukba tekintenek és megvizsgálják életüket: vajon mennyire követik a hétköznapjaikban mesterüket és Megváltójukat, Jézus Krisztust? Ehhez komoly őszinteségre van szükség, hiszen hazudni sem magunknak, sem Istennek nem érdemes.

Az önvizsgálat során nagyban segíthet, ha valamilyen önmegtartóztatást is vállalunk. A lélek ugyanis aktívabbá válik, ha a test tunyasága nem nyomja el. A történelem folyamán – már az Ószövetségben is – ez általában az étkezésben gyakorolt böjtöt jelentette. Ennek során csupán minimális mennyiségű étel magunkhoz vételével a test megtisztítása által a lélek is új életre kelhet. Ehhez társult a hústilalom is, amely a középkorban még teljes, ma már csak részleges (azaz hamvazószerdán és a nagyböjt péntekjein érvényes) megtartóztatást jelent.

Természetesen más területen is vállalhatunk böjtöt: pl. a szórakozás, az internet, a szerencsejáték, az alkohol, a dohányzás megszorításával; vagy több imádsággal, jótékonysággal (alamizsna). A lényeg: valamilyen áldozatvállalással csatlakozunk Jézus húsvéti szenvedéséhez és áldozatához. Különben a húsvét csak látszat-ünnep és bulilehetőség lesz.

Ha ez sikerül, akkor kiűzhetjük életünkből a Sátánt: imádsággal és böjttel. A Gonosz az élet minden területén jelen van és rombol. Ez a nagyböjt – ha hitelesen éljük meg – lehetőség arra is, hogy a közéletet is megtisztítsuk tőle: de csakis imádsággal és böjttel. „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” (Mk 17,20) Hogy van-e, lesz-e elég hitünk, és mindez sikerül-e, április elején kiderül.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.