Ilyen még soha nem történt a magyarok bankszámláin

A háború kitörése ellenére a lakossági bankszámlák és betétek egyenlege rekord mértékben, 868 milliárd forinttal hízott az év első hónapjaiban, miközben a forgalomban lévő készpénzállomány is 242 milliárd forinttal gyarapodott.

A háború első hatásainál sokkal nagyobb szerepe lehetett a választások előtti családi szja-visszatérítésnek és 13. havi nyugdíjnak, amelyek felhasználás előtt mintegy 600, illetve 370 milliárd forinttal gyarapították a lakossági bankszámlákat és a készpénzállományt. Hiteloldalon a fogyasztási hiteleknél látszódik némi lassulás, a lakáshitelezés azonban tovább dübörög: immár a hitelkihelyezések 33%-át adják az új lakások, a Zöld Otthon Program részesedése 29%-ra kúszott fel. Utóbbi folytatásáról és esetleges szigorításáról hamarosan a Monetáris Tanács dönthet.

Pénteken tette közzé a magyar bankszektor hitelezési és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a magyar lakosság egy része pánikszerűen reagált az orosz-ukrán háború kitörésére, ugyanakkor jelentős állami kifizetések is történtek, különösen is érdekesek a megtakarítások átrendeződéséről megjelent első statisztikák. Sokan azt gondolnák, hogy a háztartások elsősorban készpénzfelvétellel tették likvidebbé, szükség esetén könnyebben felhasználhatóvá a vagyonukat a háború hatására, ez azonban nem így történt.

A készpénzállomány valóban rekord összegben, 242 milliárd forinttal emelkedett (2020 márciusában, a járvány kitörésekor ez 228 milliárd forint volt), a bankbetétállomány azonban így is sokkal nagyobb mértékben, 868 milliárd forinttal bővült.

Nehéz különválasztani a háború, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj hatását, utóbbi kettő mintegy 600 milliárd, illetve 370 milliárd forinttal gyarapította a magyar háztartások számlaegyenlegét és készpénzállományát februárban, ugyanakkor azt nem tudni, mennyit fogyasztottak el belőle vagy helyeztek más megtakarításba a családok a hónap végéig. A betétek 82%-a jelenleg lekötés nélkül áll a bankszámlákon.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).