A háború első hatásainál sokkal nagyobb szerepe lehetett a választások előtti családi szja-visszatérítésnek és 13. havi nyugdíjnak, amelyek felhasználás előtt mintegy 600, illetve 370 milliárd forinttal gyarapították a lakossági bankszámlákat és a készpénzállományt. Hiteloldalon a fogyasztási hiteleknél látszódik némi lassulás, a lakáshitelezés azonban tovább dübörög: immár a hitelkihelyezések 33%-át adják az új lakások, a Zöld Otthon Program részesedése 29%-ra kúszott fel. Utóbbi folytatásáról és esetleges szigorításáról hamarosan a Monetáris Tanács dönthet.
Pénteken tette közzé a magyar bankszektor hitelezési és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a magyar lakosság egy része pánikszerűen reagált az orosz-ukrán háború kitörésére, ugyanakkor jelentős állami kifizetések is történtek, különösen is érdekesek a megtakarítások átrendeződéséről megjelent első statisztikák. Sokan azt gondolnák, hogy a háztartások elsősorban készpénzfelvétellel tették likvidebbé, szükség esetén könnyebben felhasználhatóvá a vagyonukat a háború hatására, ez azonban nem így történt.
A készpénzállomány valóban rekord összegben, 242 milliárd forinttal emelkedett (2020 márciusában, a járvány kitörésekor ez 228 milliárd forint volt), a bankbetétállomány azonban így is sokkal nagyobb mértékben, 868 milliárd forinttal bővült.
Nehéz különválasztani a háború, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj hatását, utóbbi kettő mintegy 600 milliárd, illetve 370 milliárd forinttal gyarapította a magyar háztartások számlaegyenlegét és készpénzállományát februárban, ugyanakkor azt nem tudni, mennyit fogyasztottak el belőle vagy helyeztek más megtakarításba a családok a hónap végéig. A betétek 82%-a jelenleg lekötés nélkül áll a bankszámlákon.
