Ami azért is érdekes, mert a kormány már két éve, 2020 végén több mint 200 millió forintot adott az érdi önkormányzatnak, méghozzá azért, hogy rendezhesse a béreket az ÉTV-nél. Erre azonban nem került sor, ugyanis Csőzik László polgármester és kabinetjének álláspontja szerint „e nélkül is megvannak a cégnél”.
A bérekre szánt százmilliókat tehát két évig parkoltatta az önkormányzat számláján a városvezetés, most viszont – a rá jellemző módon – kapkodva intézkedne a felhasználásáról. De még mindig inkább költenék a kormánytól bérrendezésre kapott jelentős támogatást például napelem parkra – amely legkorábban is jövő év végére állítható működésbe – mint az ÉTV dolgozóinak fizetésére.
Az állam most is segítene, de Csőzikék nem kérnek belőle
A vezető beosztású, stratégiailag fontos posztokon dolgozó munkatársak távozása viszont a jelen problémája, ami komolyan veszélyeztetheti a cég működését, a szolgáltatás biztonságát.
Közben a város közgyűlésének baloldali többsége e hét szerdán döntött arról, hogy nem adja át a helyi közműcéget az államnak. A testületi vitában újra egyértelművé vált, hogy Csőzikék a város érdekei helyett sokkal inkább az ÉTV-ben jelentős tulajdonosi hányaddal rendelkező francia multi Veolia érdekeit tartják szem előtt. A dékás polgármester a Veolia számára pozitív kimenetelű szavazás után cinikusan meg is jegyezte: „ilyen a politika”.
Ki fizeti majd a veszteséget?
A közgyűlési döntés tétje az volt, hogy ki fizeti majd a megugró energia árak miatti évi egy milliárd(!) forintos veszteséget. A kormány ezúttal is felajánlotta, hogy segít, kompenzálja a cég veszteségeit. Viszont a törvények szerint tulajdonosként ezt csak akkor teheti be a cégbe, ha minimális, mondjuk 5% tulajdonrésze van a vízműben.
Jelenleg a tulajdonos önkormányzatok 74%-ot, míg a befektetők 26%-ot birtokolnak. Látszik, hogy csak szándék kellett volna a feltétel teljesítéséhez. Szó nem volt tehát államosításról, ahogy azt politikai érdekei alapján Csőzikék mantrázzák, az állam ugyanis deklaráltan nem kívánt 5%-nál nagyobb tulajdonrészt szerezni az ÉTV-ben.
Ám az állam még az 5 százalékéval is belelátott volna a cég működésébe, és vélhetően a városvezetésből ez már sokakat zavart volna.
Inkább úgy döntöttek, hogy nem kérik az állami támogatást. Ez azt is jelentheti, hogy a 74%-os tulajdonosi hányad birtokosaként jövő évtől évente legalább egy milliárd forintot kell az érdi és térségi önkormányzatoknak helyi bevételeikből a vízmű veszteségeinek kompenzálására adni.
Bérrendezés: nuku – osztalék a multinak: pipa
A francia multi iránt érzett olthatatlan baloldali vonzalom persze nem új keletű. 2006-ban az akkori városvezetés Csőzik László akkori alpolgármester tevékeny közreműködésével jelentős tulajdoni részt játszott át a Veoliának és az akkor ugyancsak baloldali irányítású Fővárosi Csatornázási Műveknek. A 26 százalékos tulajdoni hányaddal a mindenkori osztalék 75 százaléka jár a francia cégnek, ami olyan komoly összegeket jelenthet, amiért egyesek akár a város érdekei ellen is hajlandóak lehetnek cselekedni. Makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy 2020-ban Csőzik kezdeményezésére – miközben a város csődhelyzetéről hadovált – nem véletlenül fizetett a város 100 millió forint osztalékot a Veolia érdekeltségeknek.
