Érd a sor végén az élhető magyar városok rangsorában

Érd a sor végén az élhető magyar városok rangsorában

Magyarországon a Várnegyedben és a belvárosban a legjobb élni, míg a megyei jogú városok között Érd szerepelt a leggyengébben - derült ki az Otthon Centrum nemzetközi trendek alapján felállított rangsorából, amely a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta tavaly év végén.

Az Otthon Centrum immár ötödször készítette el, hogy hol jó élni Magyarországon és miért vonzóbb az egyik régió a másiknál. A 2020 végén közzétett legfrissebb rangsor a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta.

Az életminőség-indikátor érték számításakor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolták.

A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás: az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek.

Az I. és az V. kerület vezeti a listát 84 és 83 százalékos értékkel. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63-72 százalékos eredménnyel.

A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38-43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak

Ennek elsősorban az az oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben a szegmensben).

A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék).

A megyei jogú városok többsége 47-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék).

Városunk értékein jelentősen javítani tudna, ha helyben több munkahely lenne elérhető az érdiek számára.

Ebből a szempontból az AVL beruházás által kínált 350 új munkahely jelentős lehetne. Sajnos a cég érdi kutatás-fejlesztő komplexumának építése Csőzik László polgármesterré választásával megakadt, és immár fél évet késik. Többek között a városvezetés által nem vagy csak késve kiírt közbeszerzések miatt.

Igaz, az AVL-beruházás előbb-utóbb csak elkészül, nem így a Lenovo és a JYSK, amelyek ugyancsak Érdre terveztek beruházni. Ám a baloldali városvezetés ezeket a lehetőségeket elpuskázta, pedig ezek is több száz munkahelyet és jelentős iparűzésiadó-bevételt jelentettek volna Érdnek.

erdihirek.hu

Mennetek kell!

„Sok minden korlátozható ma Érden: az átlátható működés, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a tisztességes és elfogulatlan tájékoztatás. A templom harangja speciel még nem.”

Aki ott volt és aki nem

A 2019 őszétől megváltozott önkormányzatban a helyi Fidesz-KDNP frakció is tette a dolgát. Politikai szempontból az egyik legfontosabb feladatunk és felelősségünk az volt, hogy egyben maradjon a táborunk és megmutassuk: mi vagyunk többen a városban.