Az Otthon Centrum immár ötödször készítette el, hogy hol jó élni Magyarországon és miért vonzóbb az egyik régió a másiknál. A 2020 végén közzétett legfrissebb rangsor a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta.
Az életminőség-indikátor érték számításakor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolták.
A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás: az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek.
Az I. és az V. kerület vezeti a listát 84 és 83 százalékos értékkel. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63-72 százalékos eredménnyel.
A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38-43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.
A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak
Ennek elsősorban az az oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben a szegmensben).
A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék).
A megyei jogú városok többsége 47-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék).
Városunk értékein jelentősen javítani tudna, ha helyben több munkahely lenne elérhető az érdiek számára.
Ebből a szempontból az AVL beruházás által kínált 350 új munkahely jelentős lehetne. Sajnos a cég érdi kutatás-fejlesztő komplexumának építése Csőzik László polgármesterré választásával megakadt, és immár fél évet késik. Többek között a városvezetés által nem vagy csak késve kiírt közbeszerzések miatt.
Igaz, az AVL-beruházás előbb-utóbb csak elkészül, nem így a Lenovo és a JYSK, amelyek ugyancsak Érdre terveztek beruházni. Ám a baloldali városvezetés ezeket a lehetőségeket elpuskázta, pedig ezek is több száz munkahelyet és jelentős iparűzésiadó-bevételt jelentettek volna Érdnek.
