Érd a sor végén az élhető magyar városok rangsorában

Magyarországon a Várnegyedben és a belvárosban a legjobb élni, míg a megyei jogú városok között Érd szerepelt a leggyengébben - derült ki az Otthon Centrum nemzetközi trendek alapján felállított rangsorából, amely a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta tavaly év végén.

Az Otthon Centrum immár ötödször készítette el, hogy hol jó élni Magyarországon és miért vonzóbb az egyik régió a másiknál. A 2020 végén közzétett legfrissebb rangsor a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta.

Az életminőség-indikátor érték számításakor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolták.

A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás: az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek.

Az I. és az V. kerület vezeti a listát 84 és 83 százalékos értékkel. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63-72 százalékos eredménnyel.

A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38-43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak

Ennek elsősorban az az oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben a szegmensben).

A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék).

A megyei jogú városok többsége 47-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék).

Városunk értékein jelentősen javítani tudna, ha helyben több munkahely lenne elérhető az érdiek számára.

Ebből a szempontból az AVL beruházás által kínált 350 új munkahely jelentős lehetne. Sajnos a cég érdi kutatás-fejlesztő komplexumának építése Csőzik László polgármesterré választásával megakadt, és immár fél évet késik. Többek között a városvezetés által nem vagy csak késve kiírt közbeszerzések miatt.

Igaz, az AVL-beruházás előbb-utóbb csak elkészül, nem így a Lenovo és a JYSK, amelyek ugyancsak Érdre terveztek beruházni. Ám a baloldali városvezetés ezeket a lehetőségeket elpuskázta, pedig ezek is több száz munkahelyet és jelentős iparűzésiadó-bevételt jelentettek volna Érdnek.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).