A REZSIKÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSÉRE SZÁMÍT A LAKOSSÁG BALOLDALI KORMÁNY ESETÉN

A magyar választók abszolút többsége, 52-53 százaléka szerint a baloldal csökkentené a gyermekvállalási és családi támogatásokat, illetve emelné a munkavállalókat és a vállalkozásokat terhelő adókat – derül ki a Real-PR 93. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.

Még pesszimistább várakozások tapasztalhatók a rezsiköltségeket illetően: a lakosság 64 százaléka vélekedik úgy, hogy ezek növekednének, ha Magyarországon újra hatalomra kerülne a baloldal.

Bár minden tekintetben pesszimistábbak a vidékiek, mint a budapestiek, a rezsiköltségeket illetően még a fővárosi választók között is nagy többségben vannak, akik a baloldaltól a körülményeik negatív alakulására számítanak: a fővárosiak 57 százaléka, a vidéken élők 65 százaléka nyilatkozott így.

A vidéki lakosság körében 54-55 százalékos részaránnyal azok is abszolút többséget alkotnak, akik szerint a baloldal emelné a munkavállalói és vállalkozói adókat, illetve csökkentené a gyermekvállalási és családi támogatásokat, ellenvéleményen mindössze 27 százalék, illetve 32 százalék van.

A felmérést végző cég emlékeztet: már augusztusi kutatásukban is számottevően meghaladta a baloldali győzelem esetén kedvezőtlen változásokra számítók aránya az optimisták számát, de most a korábbinál is öt százalékkal többen gondolják úgy, hogy a baloldal csökkentené a gyermekvállalási és családi támogatásokat, és hét százalékkal többen számítanak a rezsiköltségek emelkedésére.

Megállapítható tehát, hogy a választók körében jelentős hatást ért el Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt kommunikációja: közel kétharmadnyian (64 százalék) számítanak a háztartási rezsiköltségek emelkedésére a baloldal esetleges választási győzelemét követően.

Az elemzés szerint, ha a 2022-es választás döntő mértékben az életkörülmények várható alakulásán múlik, az jelentősen csökkenti a baloldal esélyeit, márpedig ez sokaknál jelentős döntésbefolyásoló tényező.

Fontos jelzés, hogy ha a négy válaszkategória arányát nézzük, mindhárom kérdésnél az egyértelműen negatív várakozás alkot relatív többséget, a rezsiköltségek emelkedésében 41 százalék, a családi támogatások csökkenésében harminc százalék, a munkavállalói és vállalkozói adók emelésében 28 százalék számít negatív változásokra baloldali győzelem esetén – hívja fel a figyelmet a kutatócég. Ezzel szemben mindössze tíz százalék körüli azok aránya, akik szerint biztosan nem történne negatív változás a három vizsgált témakörben.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).