A baloldal újra a fővárosnak adná az érdiek pénzét

Húsz évig elvette a főváros az agglomeráció pénzét, de van, aki nem tanult belőle. Újból átadná a Csőzik-Bősz házaspár az érdiek pénzét a fővárosnak, hogy ők költsék el fejlesztéseikre. Mindezt szép mézesmázas csaliként dobta be Budapest főpolgármestere. Pest megye baloldali képviselőjelöltjei és polgármesterei pedig vigyázzban állva engedelmeskednek ennek.

A kétezres években kezdődött az EU-s pénzek osztása Magyarországon. Mivel a főváros fejlettebb az ország többi részénél, ezért az EU-s szabályok szerint nem jutott volna sok pénz. Ezért azt találták ki, hogy hozzácsapták Pest megyét, amely akkor a magyarországi átlagnál fejletlenebb volt. Az így gyenge értékeket mutató statisztikai mutatók alapján a Közép-Magyarországi Régió már kaphatott fejlesztési forrásokat.

Amelyeket aztán „testvériesen” osztottak el a szocialisták: a pénzek kétharmada jutott a fővárosnak, a maradék pedig Pest megye összes többi településének. Pedig a pénz csak azért jöhetett, mert a fejletlen Pest megyét kellett volna fejleszteni. Ezt a rendszert nyögte Érd és környéke is sok-sok évig. Ezért nem voltak 2000-2010 között komolyabb EU-s pályázatok, mert minden pénzt elvitt a főváros.

Komoly, közel két évtizedig tartó küzdelem volt elérni azt, hogy Pest megye, elszakadva a fővárostól, újra önálló régiót képezzen. Így 2021-től végre többszöröse lett az elérhető EU-s pénzek mértéke, több mint 440 milliárd forint. Ebből lehetne végre utakat, csapadékvíz-elvezetést építeni Érden is.

A fővárosi baloldali klientúrának persze hiányoznak az elkölthető milliárdok. Ezért kitalálták, hogy miként tehetnék rá újból a kezüket a megye pénzére. Nevet is adtak az akciónak: „Magyarország Szíve”.

Szép szavakkal, hókuszpókusz konferenciákkal alátámasztva akarják megideologizálni, hogy miért kell mégis az agglomeráció pénzét „közösen” költeni, „testvériesen” elosztani. „Közösen fejleszteni”, „együttműködni” – ezek azok a szavak, amelyek mögött tulajdonképpen az agglomerációs pénzek lenyúlása rejlik.

Ehhez a svindlihez a Csőzik és Bősz házaspár természetesen azonnal felajánlotta Karácsony Gergelynek a partnerségét. Persze, ebben nincs semmi új. Csőzik 2002-ben ugyanezt már eljátszotta egyszer a fővárossal. Akkor párttársának, Demszky Gábor főpolgármesternek játszotta át az érdieknek járó csatornázási pénzeket. A főváros pedig 500 ezer forintos ingatlanonkénti hozzájárulást rótt volna ki az érdiekre. Ám Csőzik még ezt is képtelen volt menedzselni, a szemébe is mondták: annyira „zöldfülű”, hogy úgyse tudna egy ekkora beruházást megvalósítani. Ezért jobb, ha a „nagy testvér” főváros intézi a beruházást. Ezt maga Csőzik írta le annak idején a közösségi médiában.

Persze, a régi érdiek emlékeznek, hogy ezzel majdnem tíz évet csúszott az érdi csatornázási program. Kísért a múlt, megismétlődni látszik a helyzet: Csőzik és felesége, Bősz már megint a fővárosnak játszaná át az Érdnek járó fejlesztési pénzeket! Ha áprilisban lehetőséget kapnának a választáson, akkor megint legalább tíz évet csúszna az érdi útépítési program, mert nem lenne rá pénz.

Legyünk résen, de adjunk nekik erre esélyt!

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).