Miközben a magyar kormány elérte, hogy a NATO nem alkalmazzon légtérzárat Ukrajna felett, valamint elfogadta azt, hogy Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, a baloldal vezető és másodvonalbeli politikusai végig ezzel ellentétes álláspontot támogattak. Ha rajtuk múlt volna, mára Magyarországon megsokszorozódott volna a háborúba sodródás veszélye.
Nemrég Iványi Gábor lelkész nevezte nemzeti szégyennek, hogy a kormány nem küld fegyvereket Ukrajnába. Iványi – akit Gyurcsány Ferenc köztársasági elnöknek is jelölt – Bősz Anett és Asztalos Éva érdi baloldali képviselőjelöltek mellett is kampányolt a közelmúltban.
Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke fegyvereket és magyar katonákat is küldene az ukrajnai háborúba. A politikus úgy fogalmazott: „MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is. (…) És nem egy-két nyugati állam szállít már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne.”
Ezt a militáns hangulatkeltést Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc indította el, nem törődve azzal, milyen kockázatnak teszik ki ezzel Magyarországot és a Kárpátalján élő magyarokat.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje már február 13-án egy interjúban egyértelművé tette, ha kirobban a háború, miniszterelnökként katonai segítséget is biztosítana Ukrajnának, amennyiben a NATO úgy dönt. Márki-Zay úgy fogalmazott: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk.
Márki-Zay többször beszélt arról, hogy fegyvereket is küldene Ukrajnába. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette: „Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.”
Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke március elején egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy magyar katonákat küldene a frontra. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is mindenben támogatná Ukrajnát, ahogy a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is.
Rónai Sándor az ATV-ben fogalmazott úgy a magyar katonai segítség elmaradása miatt: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek.” Hozzátette: szerinte ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot.
A fegyverszállítások tényét az orosz kormány úgy kommentálta, hogy az Ukrajna területére érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhat, hogy akár a magyarlakta településeken áthaladva lövik ki az ilyen céllal érkező konvojokat.
