A baloldal csak a megszorítások politikáját ismeri

Nem kedveznek a közvélemény-kutatási adatok a baloldali összefogásnak a választások előtt. Megeshet, ez is szerepet játszik abban, hogy a Fideszt olyan vádakkal illetik, amelyeket vélhetően maguk sem hisznek el.

A baloldalon továbbra is elfogadhatatlannak tartják a családi adó-visszatérítést és a 13. havi nyugdíj visszaépítését. A társadalom többségének véleményével ellentétes álláspontjuk igazolására azt hazudják, hogy borzasztó állapotban van a magyar gazdaság, és kiürült az államkassza.

Persze ezt semmi nem támasztja alá. A hitelminősítő intézetek Magyarországról szóló jelentései rendre pozitívak, befektetésre ajánlják hazánkat, dicsérik a magyar gazdaságpolitikát. Amelynek eredményességét mutatja, hogy a tavalyi, 7,1 százalékos rekordnövekedés bőven meghaladta az uniós 5,3 százalékos átlagot. A magyar gazdaság teljesítménye háromszor akkora, mint 2010-ben volt. Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, jelentősen csökkentek az adóterhek, nemzetközi mércével is kimagasló a hazai beruházási ráta, ráadásul – a koronavírus-járvány miatt kialakult válság leküzdése után – ismét apad az államadósság. Az eredmények között érdemes azt is megemlíteni, hogy az elmúlt tizenkét évben az állami vagyon értéke 11 ezer milliárd forintról csaknem húszezer milliárd forintra emelkedett. Az ország kedvező pénzügyi állapotát mutatja az is, hogy ha beüt egy krízis, akkor annak kezeléséhez nem kell a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. A kormány a források átcsoportosításával saját maga tudja kezelni a helyzetet.

Legutóbb 2010 előtt volt romokban a magyar gazdaság. Akkor a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió gigahitele mentette meg a csődtől az országot.

A balliberális kormányok nyolcéves ámokfutása okozta ezt a helyzetet, amelyet tovább rontott a 2008-as pénzügyi válság. Megszorításoktól megszorításokig bukdácsolt az ország. Nyolcvanszor(!) emelt adót a baloldal, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, megvonták a családi támogatásokat, kórházakat zártak be, miközben folyamatosan nőtt az energia ára is. A fordulat a Fidesz választási győzelmével következett be, ekkor ért véget a megszorítások politikája. Hiteltelen az a baloldali riogatás, hogy ha most is a Fidesz nyer, akkor megszorítások lesznek, mert erre 2010 óta nem volt példa, pedig akkor valóban rossz volt a gazdasági és a pénzügyi helyzet.

Arra viszont nagy az esély, hogy amennyiben a baloldal nyerne áprilisban, akkor megszorítások lesznek. Kormányon mindig ezt tették. A 2019-es önkormányzati választások után is megkezdték a megszorításokat azokon a településeken, ahol hatalomra jutottak. Érden is ezt történt: hatalomra kerülésük óta csőddel riogatnak, miközben több mint 50 milliárd forint plusszal vették át a város irányítását. Mégis leállították a fejlesztéseket, sőt, a koronavírus kellős közepén Bősz Anett férje egy polgármesteri rendelettel megemelte a helyi vállalkozók adóját. A kormánynak kellett közbelépnie, így végül nem lett semmi a megszorításból.

Az már most tudható, hogy a jelenlegi rezsicsökkentés politikáját feladnák. Piaci árakat kellene fizetnie a lakossági fogyasztók döntő többségének, ez már önmagában hatalmas megszorító intézkedésnek minősülne.

A baloldal politikusai közül ráadásul többen azt szorgalmazzák, hogy azonnal zárja le Magyarország az Oroszországból érkező energiahordozók előtt az utat. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy ők kormányon megtennék ezt. Ez szintén árrobbanáshoz vezetne.

Az április 3-i választás nemcsak az eddigi eredmények megőrzése miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, hogy meg tudjuk védeni a magyar gazdaságot a háborús helyzet kitettségétől.

Főoldalról ajánljuk

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Érd mától nem családbarát város

Csőzik László és csapata méltatlannak tartja a családtámogatási intézkedések támogatását, ezért az erről szóló, még 2019 márciusában, az előző városvezetés idején elfogadott nyilatkozat visszavonásáról döntött tegnap az érdi Közgyűlés baloldali többsége.

MÉLTÓSÁGGAL ÉS EMELT FŐVEL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Idén 102 éve e napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre.
A Nemzeti Összetartozás Napjának városi megemlékezésén Csőzik László polgármester mellett T. Mészáros András önkormányzati képviselő, az érdi Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Ennek szerkesztett változatát közöljük.

Kamuzásból jeles, városvezetésből elégtelen

Csőzik László polgármester vitatható adatkezelési technikákkal kiválaszt ötven embert, hogy 72 ezer érdi nevében beszéljen kamu kérdésekről, de olyan ügyekben, amelyek tényleg az itt élők hétköznapjait érinti, nem konzultál az érintettekkel.

Városi rendezvényekre idén is sok pénze lesz a városnak

Miközben évek óta siránkozik a városvezetés, hogy szinte semmire nincs pénze az önkormányzatnak, azért a jó kis szelfi lehetőségeket biztosító rendezvényekre két kézzel szórja a pénzt. Mivel a hivatalos tájékoztatás nem árulja el, hogy mindez mibe kerül és ki fizeti, ezért utánajártunk.

Lesz-e elég hitünk?

„Ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel” – mondja Jézus apostolainak a holdkóros ember meggyógyítása után (Mk 17,21).